A napenergia műszaki hasznosítása Svájcban

A napenergia hasznosítása Svájcban már több évszázaddal ezelőtt megjelent a népi építészetben. Bern vagy Appenzell folklorisztikus települései valóságos „napos" házak, mai szóhasználattal „passzív" házak. A napenergiát egyszerű, természetes és közvetlen módon használják fel, bonyolult technikai berendezések nélkül. Ennek az energiának modern kori története Svájcban kb. 1900-ra nyúlik vissza, amikor egy Koller nevű mérnök megkísérelt a nap hőjével gőzturbinákat működtetni Egyiptomban. Svájcban az első lapos napenergia-felfogó szerkezeteket 1947-ben J. Sutter és G. Adank szerelte fel Schiers-ben; ezeket a történelmi jelentőségű szerkezeteket sajnos már régóta szétbontották. Az ötvenes évek vége felé, miután az olajfűtés mind olcsóbbá vált, a napenergiával kapcsolatos kutatások pénzügyileg érdektelenné váltak. Csak az 1973-as energiaválság tette lehetővé újra a fejlődést. A Svájci Napenergia Társaság megalapítása után, 1974 júniusában a svájci R. Schaerer mérnök saját házára szerelt egy 10,5 m2-es szoláris gyűjtőt. Az első nagyméretű napelem tecnhikát alkalmazó épületet 600 m2-es kollektorral 1975 és 1978 között építette fel P. Sabady és B. Winkler Zürichben, a MICAFIL cég részére. 1974 és 1978 között kialakult egy új iparág, a napenergia iparága. Míg 1975 végéig csak kb. 27, napenergiára specializált cég létezett, addig 1978 végére számuk kb. 120-ra emelkedett. 1978 végére a megépített napenergia-berendezések száma kb. 600 és 700 közötti. Ezen berendezések felülete általában 6-40 m2 között váltakozik. A felszerelt szoláris gyűjtők felülete 15 000 és 20 000 m2 közé tehető. A napenergiával kapcsolatos kilátások Svájcban az 1980—2000. évekre erősen váltakoznak. A kormány által kinevezett (GEK) Hivatalos Bizottság a 2000. évre csak 2%-os napenergia-hozamra készül fel. Más szakértők optimistábbak, és azt remélik, hogy a napenergia a század végéig a nemzeti energiaszükségletek 30...37%-át lesz képes szolgáltatni, amennyiben a szükséges berendezések rendelkezésre állnak. (Prof. Dr. Fornallaz nyomán.) Az állam által támogatott kutatásokat főleg a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Főiskola végzi (EPFL). Kutatási témák: az épületek homlokzatának sugárzásabszorpciója, különböző vízmelegítési módok, kombinált Nap—hő szivattyús berendezések, kémiai hőtárolás, valamint a napenergiával történő fűtés szociál-gazdasági értékelése. Az embereknek a technikai újdonságok ellen táplált természetes bizalmatlansága ellenére Svájcban is biztosítottnak látszik a napenergia jövője. Az, hogy a fejlődés milyen gyorsan valósul meg, ez az ország globális energia-gazdasági és politikai helyzetétől függ.